Laphámrák

Hogyan jön létre a laphámrák?
Milyen tünetek esetén merül fel a laphámrák gyanúja?
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Hogyan vizsgálható ki a laphámrák?
Hogyan történik a laphámrák kezelése?
Milyen kilátások vannak laphámrák esetén?
Hogyan előzhető meg a laphámrák?

Hogyan jön létre a laphámrák?

A laphámrák a bőr legfelső rétegének (epidermisz) a fő sejttípusából, a laphámsejtekből alakul ki. A laphámsejtek a bőr felszínéhez közel elhelyezkedő lapos sejtek, amelyek folyamatosan hullanak, miközben újak képződnek. A bazálsejtekből keletkeznek osztódással, majd egyre közelebb kerülnek a bőrfelszínhez miközben érésen mennek át: sejtmagjuk eltűnik, a szarumennyiség pedig megnő bennük. Így lesznek képesek ellátni a laphámsejtek fő feladatát: a bőr védelmét. A felszínen végül elhalt sejtek formájában leválnak. Ez a mechanizmus biztosítja a bőr folyamatos megújulását, regenerálódását, de ugyanakkor a sebek gyógyulásában is fontos szerepe van. A sok sejtosztódásnak viszont nemcsak előnyei vannak, hanem komoly veszélyei is! Minden egyes osztódáskor fennáll a veszélye annak, hogy valahol hiba csúszik a rendszerbe és egy nem teljesen azonos új sejt keletkezik, hanem egy sérült, hibás sejt. A sejtosztódást a sejtek DNS-e határozza meg, mint ahogy a későbbiekben minden egyes tulajdonságukat is. Ha a DNS-ben változás keletkezik, azt mutációnak nevezzük, ez pedig a daganatképződés alapja lehet. Laphámrák esetében a DNS-károsodást általában az ultraibolya sugárzás okozza, de más tényezők hatások is jelen lehetnek, például az alábbiak:

• ionizáló sugárzás
• kémiai anyagok (például kátrány, arzénszármazékok)
• fertőzések (például HPV vagy HIV)
• öröklött DNS-betegség
• gyengült immunrendszer
• dohányzás
• erős alkoholfogyasztás
• bőrsérülés (például súlyos égési sérülés)
• krónikus szájirritáció (például szuvas fogak vagy túlzott szájvízhasználat)

A laphámrák kialakulásának kezdetén egy lapos, egyenetlen, érdes felszínű bőrelváltozás, ami még nem nevezhető daganatnak. A kezdeti állapotot szoláris keratózisnak nevezzük, más néven sugárzás okozta károsodásnak. A laphámrák kezdeti formája minden esetben azonnali eltávolítást igényel. Az esetek többségében a keratózisból invazív laphámrák fog kialakulni. A bőrrák kialakulása viszont egy lassú folyamat, több hónapig is eltarthat. Ez lehetőséget ad a korai felismerésre és beavatkozásra. Ha korán észreveszik, a laphámrák könnyen kezelhető. Ha viszont nem, a laphámrák idővel átterjedhet a szövetekre, a csontokra és a közeli nyirokcsomókra. Ha ez bekövetkezik, a kezelés egyre összetettebbé válhat.

Milyen tünetek esetén merül fel a laphámrák gyanúja?

A laphámrák az alábbi tünetek alapján ismerhető fel:

• gyorsan növekvő bőrelváltozás
• önmagától nem gyógyuló sebek, sérülések
• kemény, piros csomók
• érdes felszín
• megvastagodott bőrfelszín, pikkelyes foltok a bőrön
• fájdalmas fekély
• szemölcsszerű bőrnövedék genitális területen
• régi seb gyulladása
• vörös, barna vagy fekete vonal a köröm alatt

Érdemes tudni, hogy nem csak a bőrünkben vannak laphámsejtek. Ezek a sejtek a test számos más részén is megtalálhatóak, többek között a szájban és a torokban. Ez azt jelenti, hogy laphámrák ezeken a területeken is kialakulhat:

• Laphámrák a szájban: A szájüreghez tartozik a bucca, az íny, a lágy és a kemény szájpad, valamint a szájfenék is. A szájüregben található szinte minden rákos megbetegedés laphámrák. Sokáig nem okoz tüneteket az itt létrejövő laphámrák, ám a fogorvosi vizsgálatokon hamar felismerésre kerülhet.
• Laphámrák a nyelven: A nyelven fellépő laphámrák gyakran fájó foltként vagy csomóként jelenik meg a nyelven, ami sehogyse akar meggyógyulni. Megvastagodott területet és vérzést is okozhat.
• Laphámrák az ajkakon: A laphámrák gyakran úgy néz ki elsőre, mint egy ajakherpesz. A különbség az, hogy nem múlik el.
• Laphámrák a torokban: A torokban, gégében növekvő laphámrák torokfájást és fülfájást okozhat.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Fontos, hogy ha már több mint egy hónapja nem gyógyuló, fájdalmas, gyulladt, pikkelyes felületű sebet észlelünk magunkon, mindenképpen forduljunk vele bőrgyógyászhoz! Ahogy már említettük, a laphámrák egy lassan növekvő daganat. Ha idejében elcsípjük, még viszonylag könnyű kezelni, később viszont már egyre nehezebbé válik. A laphámrák megelőzésében és kezelésében komoly segítséget jelent, ha rendszeresen átvizsgáljuk a bőrünket otthon. Így minden új elváltozást idejében észrevehetünk és idejében orvoshoz fordulhatunk vele. A rendszeres bőrgyógyász által végzett anyajegyszűrésnek is nagy szerepe van a laphámrák felismerésében. A nevével ellentétben ilyenkor nem csak az anyajegyeket vizsgálja meg az orvos, hanem bármilyen más bőrelváltozásra, például egy kezdeti laphámrákra is felfigyel.

Hogyan vizsgálható ki a laphámrák?

Gyanús bőrnövedék, nem gyógyuló seb és gyulladt bőrfekélyek esetén fontos tehát a bőrgyógyászati konzultáció. A bőrgyógyász számára minden információ hasznos lehet a bőrelváltozásról, például hogy mióta áll fent, megváltozott-e azóta az alakja, jár-e fájdalommal vagy kíséri-e viszketés, valamint hogy volt-e az illetőnek korábban bőrrákja. Ezt követően egy speciális nagyítós eszközzel, a dermatoszkóppal is megvizsgálja az elváltozást az orvos. Általában biopsziát is végez az orvos, ami ki tudja zárni vagy igazolni a laphámrákot. Pozitív eredmény esetén képalkotó vizsgálatokra (MR, CT, PET) van szükség az esetleges áttétek felderítéséhez. A laphámrák kivizsgálásához az is hozzátartozik, hogy meghatározzuk, milyen stádiumú, mennyire előrehaladott a laphámrák. Az orvosok aszerint osztályozzák az elváltozást, hogy hol van a szervezetben.

• In situ laphámrák: Ez azt jelenti, hogy csak a bőr felső rétegében találhatóak meg a laphámrák sejtjei.
• Invazív laphámrák: A bőr más rétegeibe is beterjed a laphámrák.
• Metasztatikus laphámrák: A bőrön kívül más, akár távoli szervekbe is áttéteket adhat a laphámrák. Metasztázisok (áttétek) jelenhetnek meg a környéki nyirokcsomókban, a tüdőben vagy a csontokban. Szerencsére ritkán jut ebbe a stádiumba a laphámrák, általában akkor fordul elő, ha nem találják meg időben, vagy ha nem kezelik.

Hogyan történik a laphámrák kezelése?

A laphámrák kezelése elsősorban spinalioma műtéttel, azaz sebészi kimetszéssel történik. Sebészi úton történő daganat eltávolítás a laphámrák kezdeti stádiumában nagyon eredményes kezelési forma. A daganat előrehaladott állapotában, és áttét esetén viszont sokszor már nem elég a műtét. Ilyen esetben sugárkezelésre és kemoterápiára is szükség lehet, hogy a test távolabbi pontjain is megsemmisítsék a daganatos sejteket. A sebészi kimetszés mellett alkalmazható folyékony nitrogénes eljárás vagy pedig elektromos kauterrel történő szövetroncsolás. Ezek ugyanolyan hatásosak lehetnek a kezdeti stádiumú laphámrák esetén.

Milyen kilátások vannak laphámrák esetén?

A laphámrák a bőrrákok között a második leggyakoribb típus. A még áttétet nem képző laphámrák jól gyógyítható, és a beteg kilátásai bíztatóak. Ha viszont hagyják növekedni, a laphámrák egyre csúnyább elváltozásokat hozhat létre és egyre komolyabb problémákat okozhat. A kezeletlen laphámrák invazívvá válhat, belenőhet a bőr mélyebb rétegeibe és átterjedhet a test más részeibe is. Életkor szempontjából az idősebb korosztály nagyobb veszélyben van, mert esetükben gyorsan kialakulhatnak nyirokcsomó-áttétek.

Hogyan előzhető meg a laphámrák?

A legtöbb esetben a laphámrák megelőzhető. A legfontosabb prevenciós módszer a napfényvédelem, mivel a napfény ultraibolya sugarai központi szerepet játszanak a daganat létrehozásában. A laphámrák megelőzése és a bőr egészségének megtartása érdekében érdemes követni az alábbi javaslatokat:

• Kerülje az erős napsugárzást! Magyarországon kb. délelőtt 11 és délután 3 óra között a legerősebb a napsugárzás. Érdemes a szabadtéri tevékenységeket a nap más időszakaira tervezni, még télen vagy felhős égbolt esetén is. Ha a szabadban tartózkodik, lehetőleg maradjon árnyékban.
• Egész évben használjon naptejet! Használjon széles spektrumú, legalább 30-as fényvédő faktorú krémet, még felhős napokon is. A fényvédő krémek nem nyelik el a káros UV-sugarakat 100%-ban, de jelentősen megszűrik azt védve ezzel a bőrt. Az áthaladó UV-sugarak D-vitamint termelnek a bőrben.
• Viseljen védőruházatot, ha erős napfényben kell tartózkodnia! Viseljen sötét, szoros szövésű, a karokat és a lábakat takaró ruhát. Viseljen széles karimájú kalapot, amely árnyékolja az arcát és a fülét. Ne feledkezzen meg a napszemüvegről sem. Keresse azokat, amelyek az UV-sugárzás mindkét típusát, az UVA és az UVB sugarakat is blokkolják.
• Ne használjon szoláriumot! A szoláriumok fényei UV-sugárzást bocsátanak ki. A szolárium használata nagymértékben növeli a bőrrák kockázatát.
• Ellenőrizze rendszeresen a bőrét és forduljon szakemberhez, ha valami változást tapasztal! Érdemes rendszeresen, tükör segítségével a rejtett területeken (például fül mögött) is átnézni a bőrt. Forduljunk bőrgyógyász szakorvoshoz, ha új anyajegyek, nem gyógyuló sebek jelentkeznek, vagy ha változnak a már meglévő anyajegyek. 
• Vegyen részt rendszeresen anyajegyszűrésen! Évenkénti bőrgyógyászati vizsgálat mindenkinek javasolt. Érdemes gyakrabban kontrollra menni azoknak, akiknek a családjában volt példa bőrdaganatra, akinek sok anyajegye van, és esetleg akad közte szabálytalan is.

  Téma szakértői

  

  dr. Borbola Kinga

  bőrgyógyász - kozmetológus, klinikai onkológus

  

  dr. Karászi Viktória

  bőrgyógyász, nemigyógyász szakorvos

  

  dr. Vincze Ildikó

  bőrgyógyász, kozmetológus

  ---