Minél többet szolizunk, annál nagyobb a bőrrák rizikója

Egyre sűrűbb a laphámrák előfordulása

A laphámrák az egyik leggyakoribb daganattípus, és előfordulása évről évre folyamatosan nő. Az már eddig is ismert volt, hogy ez a bőrrákfajta összefügg az ultraibolya sugárzással, azonban eddig jóval több hangsúlyt kapott e tekintetben a melanóma és a természetes napfény. Most azonban a laphámrák és a szolárium használat összefüggései kerültek előtérbe, a JAMA Dermatology című szaklapban megjelent publikáció kifejezetten azt vizsgálta, a szolizás sűrűsége, rendszeressége vagy az egyszeri időtartamok hossza befolyásolja-e a bőrdaganat kialakulását. 
A norvég, angol és ausztrál kutatók több mint 159 ezer nő adatait vizsgálták meg, akik valamennyien 1927-1963 közt születtek és részt vettek a Norwegian Women and Cancer nevű kutatásban 1991-2015 közt. A felvett adatok közt nemcsak az egészségi mutatók szerepeltek, de a dohányzásra, a hajszínre, a szeplők meglétére, a természetes bőrszínre és a leégések számára is rákérdeztek. Ezen kívül azt is részletesen elemezték, a résztvevők mikor és mennyit szoláriumoztak egészen kamaszkoruk óta. (A választható válaszok a „sohá”-tól a „több, mint hetente egyszer”-ig terjedtek.) Az utánkövetés átlagosan 15 éve alatt a résztvevő nők közül 597-nél alakult ki laphámrák.
Amikor pedig összehasonlították azon nők adatait, akik a legtöbbet szoliztak, azokéval, akik sosem tették ezt, a laphámrák kialakulásának relatív kockázatát 83 %-kal találták nagyobbnak. A tanulmányból az is kiderült, hogy nem az egyszeri időtartam a meghatározó, hanem – ugyanúgy, mint a természetes napsütés esetén – a szoláriumban töltött időszak mintegy összeadódva növeli a rizikót. (Természetesen a kutatás csakis nőket vizsgált és a szakértők nem tudtak hozzáférni az egyes szoláriumok ultraibolya sugárzásának intenzitási adataihoz sem.)

Mi is az a laphámrák?

- A laphámrák jellemzően éppen a sugárzásnak erősebben kitett testtájakon mutatkozik meg, elsősorban a középkorúaknál, idősebbeknél, akik az évek során összességében már sok időt töltöttek napon, és – ahogyan az új kutatásokból kitűnik - szoláriumban. Ez a daganattípus a bőr hámsejtjeiből kiinduló rosszindulatú folyamat, amelynek lényege, hogy a hámsejtek olyan burjánzásba kezdenek, melynek során egy szemmel látható, kezdetben ártalmatlan képződmény jön létre. A páciensek ezt olyannak érzékelhetik, mint egy nem gyógyuló sebet, ami esetleg érzékeny, vérzik és viszket is, de ez nem minden esetben van így. A bőrképlet azonban idővel megvastagodik, később ki is fekélyesedhet, oldalirányban is megnyúlhat, főleg nyirokúton áttétet adhat – hangsúlyozza dr. Rózsa Annamária, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza. - Akinek tehát erősen károsodott a bőre, annak alapvetően megnövekedett a rizikója a bőrrák kialakulására. Éppen ezért a rendszeres bőrgyógyászati vizit, a teljes testtérképes anyajegyszűrés életmentő lehet, hiszen az idejében felfedezett elváltozások jobb eséllyel kezelhetők. Minden esetben ajánlatos betartani a bőrgyógyász ajánlását, mind a fényvédelemre, mind az otthoni kezelésre, bőrápolásra, mind a szűrések rendszerességére vonatkozóan.

Forrás: Anyajegyszűrő Központ (www.anyajegyszurokozpont.hu)