Lehetnek-e komplikációi az anyajegy eltávolításnak?

Milyen módszerek alkalmasak anyajegy eltávolításra?

- Bőrelváltozások eltávolítására több módszer is adott, amivel kapcsolatban félreértések adódnak a köztudatban. A szakma szabályai és a magyar egészségügyi törvény rendelkezése alapján az eltávolításra ítélt festékes anyajegyek (naevus pigmentosus) esetében kötelező az elváltozás teljes (nincs biopszia, vagy részleges eltávolítás) és ép szöveti határokkal történő eltávolítása, majd az azt követő szövettani vizsgálat.  Épp ezért nem minden módszer alkalmas anyajegy eltávolításra. Az anyajegyet sem lefagyasztani, sem leégetni nem szabad. A fagyasztás ugyanis főként szemölcsök és fibrómák eltávolítására alkalmas, az úgynevezett leégetés, vagyis az elektrosebészeti eltávolítás pedig szintén az olyan bőrnövedékek esetében lehet hatásos, mint a fibróma. A gyógyszeres, tehát a béta-blokkolóval vagy kortikoszteroiddal történő kezelést pedig csak a hemangiómák esetében lehet alkalmazni – ismerteti dr. Csapó Zsolt PhD, az Anyajegyszűrő Központ sebésze. - Az anyajegyek eltávolításának tehát két útja lehet: a lézeres és a sebészi kimetszés.
A lézeres kimetszés elsősorban az esztétikai célú eltávolításnál jöhet szóba, bár ezzel a módszerrel is szükséges ép széllel kimetszeni az elváltozást. Ha kellő távolságban vezetik a metszést és nem éri hőkárosodás az anyajegy határát, még korrekt szövettan készülhet.
A leggyakrabban alkalmazott és legbiztonságosabb módszer a szikével történő sebészi kimetszés. A sebész az anyajegyet teljes egészében, a szélein ép szövetekkel metszi ki, majd automatikusan szövettani vizsgálatra küldi, így meg lehet állapítani, hogy valóban volt-e a képletben rákos elváltozás, és ha igen, sikerült-e teljes egészében kimetszeni. 

Milyen komplikációk merülhetnek fel?

• Látható heg:

A legtöbben természetesen attól tartanak, hogy az anyajegy kimetszése után feltűnő heg marad a bőrfelületen, különösen, ha az jól látható helyen van. A heggel mindenképpen számolni kell, hiszen ez egy sebészeti eljárás után elkerülhetetlen. A jól irányba vezetett metszés és szövetkímélő műtéti technika azonban egészen vékony vonalként megjelenő heget eredményez.

• Hegképzési zavarok:

Előre nem látható komplikációt és „csúnya” heg kialakulást okozhat a páciens korábban nem ismert sebgyógyulási zavara. A túlzott hegképződés, vagy keloid képző hajlam alapján a végső megjelenés mindenkinél különböző lehet. A sebészi szép hegre való törekvés mellett fontos szerepet játszhatnak a páciens krónikus betegségei is, mint az elhízás, cukorbetegség, vérzékenység. A teljes sebgyógyulás közel egy év. Varratszedésre a seb összenő, de a heg erőssége még nem teljes így varratszedést követően is a heg kiszélesedését, szétcsúszását okozhatják olyan tényezők is, hogy mennyire van nagyobb mozgásnak, feszülésnek kitéve az adott bőrfelület (legjellemzőbben például a hát bőre) és mennyiben éri nap, víz, izzadás.

• Vérzés:

Mint minden, a teljes bőrvastagságot érintő seb esetében vérzés előfordulhat. A beavatkozás alatt ezt a sebész kontroll alatt tartja, vérzéseket megszünteti. A beavatkozást követően kisebb vérömleny (hematóma) vagy bőr alatti bevérzés (véraláfutás, suffúzió) előfordulhat. Rendszerint magától felszívódik, maradéktalanul eltűnik.

• Fertőzés:

Minden invazív eljárásnál (vagyis olyannál, ami behatol a testbe), megvan annak a veszélye, hogy kívülről kórokozók kerülnek a szervezetbe. A gondos műtéti terület fertőtlenítéssel, steril kesztyű és műszerek használatával a sebész minimalizálja ezt a kockázatot.

• Fájdalom és diszkomfort érzet:

Egyéni érzékenységtől függően az anyajegy kimetszése után érezhető lehet egy enyhe fájdalom, feszítő, kellemetlen érzet. Ez a rövid ideig tartó érzés az esetek döntő többségében egyszerű, vény nélküli fájdalomcsillapítóval kiküszöbölhető.

• Allergiás reakció:

- Az allergiás reakció kimetszés esetén a bőrfertőtlenítésre használt szer és az érzéstelenítőként alkalmazott Lidocain-nal kapcsolatban merülhet fel. Ép ezért kerüljük a jód tartalmú fertőtlenítő szereket, és amennyiben a páciens Lidocain túlérzékenysége már ismert más hatóanyagot használunk. A beavatkozás után felléphet a sebkötözésre használt kötszer ragasztó anyaga okozta allergiás reakció. Ritkán fordul elő a jelenleg használt hypoallergén kötszerek mellett. Más típusú kötszerre cserélve, vagy a kötést elhagyva (ez már a beteg otthonában történik) általában maradéktalanul gyógyul – ismerteti a szakorvos.

- Összeségében elmondható, hogy az anyajegyek sebészi kimetszése biztonságos módszer, amelynek nagyon kevés kockázata van, és szövődmények is csak ritkán fordulnak elő. Ha mérlegelni kell különösen a rosszindulatúság miatti eltávolítás előnyeit és esetleges hátrányait, az előzőek messze felülmúlják az utóbbiakat – foglalja össze Csapó doktor a tudnivalókat.

Forrás: Anyajegyszűrő Központ (www.anyajegyszurokozpont.hu)