• Mi a melanóma
• Figyelmeztető jelek
• Melanóma típusai
• A melanóma fő rizikófaktorai
• A melanóma diagnózisa
• A  melanóma kezelése, korlefolyása
• Miért fontos az éves anyajegyszűrés?

Mi a melanóma

A melanóma, orvosi nevén melanoma malignum a bőr pigmentet termelő sejtjeiből kiinduló rosszindulatú bőrdaganat. A melanóma általában már meglévő anyajegyből indul, káros UV sugárzás, vagy mechanikai sérülés hatására. Ritkábban, de előfordulhat anyajegymentes bőrfelületen is. Rendszeres szűrővizsgálat és önvizsgálat segít a melanóma korai felismerésben.

A melanóma, mint bármely bőrrák, a szélesség és a mélység mentén is terjedhet. Az elsődleges terjedési iránya, a szélességi irány, ami azt jelenti, hogy a rosszindulatú sejtek elterjedhetnek az epidermisz felső rétegében. Azonban idővel bekövetkezhet a függőleges terjedés is, amikor a rákos sejtek áthatolnak a mélyebb dermisz rétegébe, és képesek áttéteket kialakítani. Ezért klinikailag három típus megkülönböztethető a mélység alapján: vékony (1 mm-nél vékonyabb), közepes vastagságú (1-4 mm közötti) és vastag (4 mm-nél mélyebbre hatoló) melanóma.

Figyelmeztető jelek

•             növekvő méret (átmérő)

•             pigmentált (főként fekete, szürkés vagy mélykék) folt vagy anyajegy

•             aszimmetrikus alak

•             szabálytalan szélek

•             viszketés

Egyértelműen orvoshoz kell fordulni melanóma gyanúja miatt, ha a bőrön észlelt pigmentfolt, a régebb óta meglévő "anyajegy" alakja, nagysága, színe megváltozik, a vörös, fehér vagy kék elszíneződés ráterjedt a környező bőrterületre, vagy ha a korábban teljesen lapos, foltszerű folt/anyajegy kissé dudorosabbá, tapinthatóvá válik, esetleg nedvezik vagy vérezget, körülötte gyulladásos bőrtünetek jelentkeznek.

A melanóma fő rizikófaktorai

A melanóma kialakulásának számos rizikófaktora van. Az ultraibolya sugárzás (napsütés) a legfőbb környezeti kockázatnak számít a melanóma kialakulása során. Rizikófaktor ugyanakkor az alkalmi erős napfényterhelés, a leégés, a túlzott szolárium használat. Fontos megemlíteni, hogy akkor is limitálni kell a direkt napfényben töltött időt, ha magas faktorszámú terméket használunk, valamint az ajánlások szerint 2 óránként újra kell kenni a bőrünket!

Alapvető kockázati elem, maga az anyajegy, így minél több anyajegy található a testünkön, annál nagyobb a kockázata, hogy melanóma alakul ki, különösen, ha atípusos alakú vagy méretű anyajegyek is vannak köztük.

Kiemelt veszélyeztető tényezőt a melanóma szempontjából a bőrtípus is, a nagyon világos bőrű emberek, különösen, ha szőke vagy vörös a hajszínük és szeplősök, nagyobb rizikóval számolhatnak melanóma kialakulásakor, mint a sötétebb bőrű személyek.

A bőrtípus mellet a kockázat a korral is növekszik. Nagy-Britanniában a diagnózisok közel fele 65 évesnél idősebb életkorban születik.

A melanóma kockázat fokozódásában a genetikai hajlam sem elhagyható, ha egy egyenes ági hozzátartozónknak volt melanómája, az növeli a mi rizikónkat is, különösen, ha 50-nél több anyajeggyel is rendelkezünk. Ugyanakkor, akiknek egyszer már volt melanómájuk, 8-15-ször nagyobb az esélye egy másodikra, mint azoknak, akiknek nem volt, illetve más típusú daganatok is nagyobb kockázati faktort jelentenek.

Ezek mellett kutatások folynak, hogy az elhízás, hormonok az immunrendszer betegsége és egyes betegségek milyen mértékben növelhetik a melanóma kialakulásának rizikófaktorát. 

Melanóma fő típusai:

Felszínesen terjedő melanóma

A melanóma esetek kb. 70%-a a felszínesen terjedésű típushoz tartozik, és gyakran a hosszú ideje fennálló pigmentált bőrfoltokból fejlődik ki, amelyeket általában laikusok anyajegyként azonosítanak. Ezért kiemelten fontos figyelemmel kísérni ezeket az elváltozásokat, például figyelembe venni a színváltozást, méretének növekedését és a fekélyesedést. A felszínes terjedésű melanóma bármely testfelületen előfordulhat, de gyakrabban észlelik a férfiak fején, nyakán és törzsén, valamint a nők alsó végtagjain.

Noduláris melanóma

A noduláris típusú melanóma 10-15%-os előfordulást mutat, és szintén bárhol kialakulhat, ám viszonylag gyakoribb a férfiak törzsén. Általában szimmetrikus megjelenésű, sötétbarna vagy fekete elváltozásról van szó, ahol nem mindig figyelhető meg a szélességbeli (radiális) növekedés. Amennyiben mégis megjelenik, az csak rövid ideig tart, mivel a noduláris melanóma gyorsan mélységében terjed, ami magas kockázatot hordoz magában.

Lentigo maligna melanóma

Szintén a melanóma előfordulások 10-15%-át teszi ki a lentigo maligna melanóma típus, amely gyakran a napsütésnek kitett testrészek, például az arc, nyak és karok területén fejlődik ki. Egyes esetekben ez a melanóma típus viszonylag nagy méretű. Általában idősebb személyeknél fordul elő gyakrabban.

Akrolentiginózis melanoma

Ez a melanóma típus a tenyéren, a talpon és a köröm alatt fordul elő. Ugyanolyan veszélyes, mint a noduláris melanóma, mivel terjedési iránya gyorsan változik a szélességi irányból a függőleges irányba.

Nyálkahártyát érintő melanóma

A nyálkahártyából kiinduló melanóma megjelenhet az emésztőrendszerben a légzőrendszerben, és a húgyúti rendszerben is. Ez a típus viszonylag ritka, mindössze az esetek 3%-át teszi ki az összes melanóma diagnózis közül. Előfordulhat a kötőhártyán, a szájüregben, a nyelőcsőben, a hüvelyben, a péniszen, a végbélnyíláson és a húgycsőben. Mivel nehezen észlelhető, gyakran csak előrehaladottabb stádiumban fedezik fel.

A melanóma diagnózisa

A diagnózist a tünetek alapján állítja fel mindig a dermatológus (bőrgyógyász). A festékes anyajegyek és pigmentált foltok elváltozásainak követésére a legalkalmasabb műszer a videódermatoszkóp, melynek segítségével a bőr felső rétegeibe is betekinthet a szakorvos. A bőrre egy mikrokamerát helyeznek, amely húsz-százhúszszoros nagyítással a felhám alsó rétegéig, az ún. bazális sejtekig képet tud készíteni. Ezek a sejtek szabad szemmel már nem vizsgálhatók. A vizsgálat nem jár fájdalommal, és a beteg számára is láthatóvá teszi a vizsgálat menetébe a képernyőn keresztül az anyajegyet vagy melanómát. Ezek később bármikor összevethetőek a könnyebb nyomon követés miatt. 

A melanóma kezelése, kórlefolyása

Minél felületesebb a melanóma, annál nagyobb a gyógyulás esélye. Ha viszont mélyen behatolt a bőrbe, valószínűbb, hogy áttétet adott a nyirok- és vérereken át, és néhány hónapon vagy éven belül halált okoz. A melanóma három stádiumát különböztetik meg.

Az I-es és II-es stádiumban nincsenek áttétek, a nyirokcsomók normálisak, ekkor a gyógyulás esélye kedvező.

A III-as stádiumban a környéki nyirokcsomókban is vannak rákos sejtek.

A IV. stádiumban a test távoli részén is képződtek áttétek. A betegség lefolyása nagyon változó, úgy tűnik, nagyban függ a szervezet immunvédekezésétől. Egyes betegek a melanóma áttétei dacára jó egészségben élhetnek évekig.

Gyanús elváltozás esetén, teljes egészében el kell távolítani a melanómát/anyajegyet és Tilos házi szerrel, szemölcsirtóval való ecsetelés, maratás!

Az egyedüli megoldás és a további következmények megelőzésének módja a, megfelelően történő sebészeti eltávolítás, amit minden esetben szövettani vizsgálat követ.

Csak a szövettani vizsgálat birtokában lehet a további kezelésről és az ellenőrzések gyakoriságáról dönteni. A melanóma súlyosságának megítélésében szerepet játszik a szövettani metszetben mért daganat vastagsága, és az, hogy a rosszindulatú sejtek a bőr mely rétegét érintik.

Ha a melanóma nem adott áttételt, a gyógyulási arány csaknem százszázalékos. Ha azonban valakinek már volt melanómája, fennáll az újabb daganat kialakulásának veszélye. E betegek bőrét ezért rendszeresen ellenőrizni kell.

Kezelése sebészeti kimetszéssel történik, amennyiben még nem képződött áttét. Áttétes melanoma esetében kemoterápia, immunterápia és sugárkezelés jöhet szóba.

Ezért is fontos a rendszeres anyajegyszűrés

A melanóma és más bőrdaganatok esetében a korai felismerés rendkívül fontos. Ez azt jelenti, hogy nem csak akkor kell orvoshoz fordulnunk, ha látványos változásokat észlelünk, például anyajegyünk színének, alakjának, méretének vagy állagának megváltozása, fekélyesedés vagy vérzés. Érdemes évente rendszeresen részt venni az anyajegyszűrésen, még akkor is, ha nincs észlelt változás. A bőrgyógyász nemcsak szabad szemmel vizsgálja az anyajegyeket, hanem speciális eszközökkel, például dermatoszkóppal vagy videó-dermatoszkóppal is részletesebben megvizsgálhatja őket. A teljes testtérképes anyajegyszűréssel a bőr képleteiről készült képeket is számítógépen tárolhatja. Az így rögzített dokumentáció éveken át lehetővé teszi a változások nyomon követését, ami segíthet a korai felismerésben. Ráadásul a számítógépes rendszer automatikusan felhívja az orvos figyelmét a gyanús jelekre, végzi a szükséges méréseket és ellenőrzéseket. Összességében tehát a melanóma esetében kiemelten fontos, hogy minél korábban. Összességében tehát a melanóma esetében kiemelten fontos, hogy minél korábban felismerjük a problémát, mivel ez életet menthet. Amennyiben a bőrgyógyász rákos anyajegyet azonosít, azt eltávolítja.